Nyuszó csodaszépséges macska volt. Nyugodt, bájos - az a fajta Maine Coon, aki kedvességével és megjelenésével egyszerre hódítja meg a szíveket. Önálló volt, talán kicsit magának való, de sohasem agresszív, nem tolakodó. Csendes harmónia - ez jut mindig róla az eszembe. És az, hogy csodálatosan szép, bájosan kedves, barátságos kölyköket hagyott emlékül maga után.
Halála az El Caminon ért. Július 25-én kezdtem meg a 800 km-nyi vándorutat. És már aznap valami olyan történt, amit soha sem felejthetek el, mert tudom, jel volt. Az első nap egy francia férfival találkoztunk, aki különös módon pontosan úgy tűnt el a semmiben és semmiből, ahogyan érkezett. csak a szavai maradtak velem: a szív, figyelni kell a szívre. Akkor még nem értettem vagy inkább azt gondoltam, nekem szólnak e különös szavak. Aztán pár napnyi gyaloglás után az élet úgy hozta, hogy véletlenül internet közelbe kerültünk.S akkor derült ki, hogy Nyuszó beteg. Amikor elmentem az Útra, még semmi baja sem volt, s akkor az életéért küzdött. A saját orvosunk szabadságon volt, egy másik szakember küzdött az életéért. Nem tudta senki, mi a baj. Elmondtam a telefonban a különös idegen szavait. S az élet őt igazolta: Nyuszó valamiféle, szívet érintő gyulladásban halt meg a megfigyelés alatt, az állatorvosi rendelőben.
Úgy ment el, ahogyan élt: csendben, kedvesen, valamiféle nyugodt misztikum ölelte körül.
Ma is fáj a halála. Fáj, hogy nem voltam ott vele, nem búcsúzhattam el tőle.
A Caminot érte is jártam...
Tuscaloosa Daphne of Heartbreaker (Nyuszó)
2004. 05. 24. - 2013. 07.31.
Legyen könnyű az álmod!
