Szerdán, június 27-én valóra vált egy nagy álmom. Két évtizednyi várakozás után élőben láthattam hatalmas nagy kedvencemet, Julio Iglesiast. Az élethez szerencse kell, vallom és most is így volt. Bár lett volna egy rendezvényem másnap, ami megakadályozhatta volna, hogy eljussak a koncertre, de mertem vállalni a kockázatot és megvettem a jegyeket, lesz, ami lesz alapon. És igazam lett.:-)
Julio - fantasztikus. Csodálatos hang, igazi charmos elegancia, kisugárzás, érzékeny előadásmód - ebben nem csalódtam. Fantasztikus élmény volt! Meghatott nagyon, hogy teljesült az álmom. Sohasem gondoltam volna. Ami hiányérzetet okozott az az, hogy nem az általam leginkább preferált dalokat énekelte főként, de hát ez művészi koncepció kérdése volt főképpen. A magyar közönség azonban minősíthetetlenül bunkó volt: egy nyolc órakor kezdődő koncertre voltak, akik háromnegyed órás késéssel érkeztek, mit sem törődve azzal, hogy a komplett sort fel kell állítaniuk, .nem volt tombolás, nem volt latin hangulat, pedig megérdemelte volna Julio, ő mindent megtett, hogy legyen, a közönség nagyon szolíd és korrekt volt, semmi több.
Mindent egybevetve - szeretném, ha így teljesülnének sorra a vágyaim, az álmaim.
Julio forever:-)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése