vasárnap, május 15, 2011

Manócska elment...



A küzdelem végetért május 12-én este. Amikor tavaly augusztusban a dokink megállapította, hogy Manócska visszafordíthatatlan veseelégtelenségben szenved, egy évet adott neki. Akkor elhatároztam, küzdünk minden lehetséges módon. Adtuk Manócskának a gyógyikat, az immunerősítőt, csak gyógytápot kapott, szárazat és konzervet, bevetettem az agykontrollt és az aloe vera gélt is. Manócska partner volt: mindenben együttműködött, sőt, volt egy olyan idpszak, amikor hízni kezdett és jobbak lettek az értékei is. Sajnos, ez nem tartott sokáig. Rohamosan fogyott, kilátszottak a csigolyái és a bordái, egész nap aludt, bár a kajáért robogott, de hiába evett, csak fogyott. Egyre gyengült. csak a szíve és az irántunk való szeretete, no meg a mindig is híres küzdeni akarása volt az, ami életben tartotta.

Sokáig tartott, míg rászántam magam arra, hogy írjak a haláláról. Döntenünk kellett és mi döntöttünk. Lehet, hogy még várhattunk volna három-négy napot, de az már nem lett volna élet számára. Így meghoztuk a döntést. Előtte elbúcsúztunk tőle, ahogy ő is. Az ember ezt tudja, amikor szavak nélkül, csak a tekintetével búcsúzik valakitől, aki menni készül. Manócska menni készült. Mert nem volt más út. Jack, élete szerelme már várta ott a szivárványhídon túl, ahol minden szép, nincsen szenvedés, betegség. Most már együtt vannak ők ketten, az elválaszthatatlan szerelmes pár, akik sok szépésges kölyökkel örvendeztettek meg minket.

Manócska volt a Heartbreaker Maine Coon Tenyészet alapító nőstény macsekja. Soha nem feledem el, mennyire jó anya volt,milyen bizalommal volt irántam a szülésekkor, mennyi mnindenen mentünk keresztül.

Valami megint lezárult a halálával...

Ch. Aviricoon's janeway of Heartbreaker, Manócska (1999. 04. 02.- 2011. 05. 12. ) - nyugodj békében és vigyázz a többiekre odaát...


1 megjegyzés:

Málna írta...

Manócskának nagyon boldog cicaélet adatott meg. Idős cicaként is olyan bájos volt, mint egy szép, idős hölgy, nekem mindig Tolnay Klári jutott róla az eszembe.
Az belétek vetett bizalma nem volt hiába való, nem csak a szüléseknél voltál mellette, de azt sem engedted, hogy a szervezetében felszaporodó méreganyagoktól és a fájdalomtól és félőrülten töltse utolsó napjait.
Jó utat szépségem ! :-((