Indy halála után feltett szándékunk volt, hogy a végére járunk, mi lehet az oka annak, hogy több macsekunkat vesztettük el vese-probléma miatt. Két lehetőség merült fel: az elsőt nagy százalékban ki is zárhattuk, hiszen az összes tenyészmacsekunk szűrve volt policisztás vesebetegségre, illetve a macskák veseproblémájának teljes különbözősége arra utalt, hogy az örökletesség elvén öröklődő betegségek nem jöhetnek szóba okként. A második verzió a táplálkozással összefüggésben merült fel, éppen ezért mindegyik, tehát mind a nyolc Maine Coonunkat bepakoltuk a kocsiba (ne kérdezze senki, hogyan fértünk el, de elfértünk, sőt, még be tudtunk volna tenni két hordozót - pedig minden egyes macska külön hordozóban volt) és elbumliztunk a dokihoz. Ott már várt egy ultrahang specialista, aki minden héten szerdán jön a rendelőbe és a spéci eseteket vizsgálja. Mikor lepakoltuk bent a nyolc hordozót - megállt az élet:-) A szó szoros értelmében. Aztán sorra kerültek a macsekok: a mi állatorvosunk (ez itt a reklám helye: Dr. Faragó Zsolt a váci Kedvenc Állategészségügyi Központból)asszisztált és fogta szakértői módon, a specialista meg egy-egy fecskendővel vizeletmintát vett a cirmákok húgyhólyagjából, miközben UH-n nézte, hová szúrjon.Már hozzászoktam a látványhoz, hiszen korábban már volt ilyen vizsgálatban részünk, de azért nem volt szívderítő látvány, holott tudtam, jó kezekben vannak a macsekjaim.
A vizeletmintákat szépen elküldték a labornak, s ott egy ún. ptotein-kreatinin arányt néztek, mely arányból messzemenő következtetéseket lehet levonni már korai vesebetegségi stádium tekintetében. Szerencsére mindegyik macsekunk remek eredményt produkált és úgy tűnik, egyiküket sem fenyegeti a veseprobléma. Ezt most gyorsan lekopogom.
Noha ez a vizsgálat már majd két hónapja zajlott, de a tragédiák árnyékában valahogy elfeledkezik az ember arról, hogy mennyi jó is történik vele. Ezért is írtam le ezt most.Mert vannak remek dolgok, kis csodák is az életünkben, csak gyakran elsiklunk felettük, elmegyünk mellettük...
A vizeletmintákat szépen elküldték a labornak, s ott egy ún. ptotein-kreatinin arányt néztek, mely arányból messzemenő következtetéseket lehet levonni már korai vesebetegségi stádium tekintetében. Szerencsére mindegyik macsekunk remek eredményt produkált és úgy tűnik, egyiküket sem fenyegeti a veseprobléma. Ezt most gyorsan lekopogom.
Noha ez a vizsgálat már majd két hónapja zajlott, de a tragédiák árnyékában valahogy elfeledkezik az ember arról, hogy mennyi jó is történik vele. Ezért is írtam le ezt most.Mert vannak remek dolgok, kis csodák is az életünkben, csak gyakran elsiklunk felettük, elmegyünk mellettük...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése