Ma lett egy éves az L-alom:) Lifelong Love és Lolita Szlovéniában éldegélnek boldogan (nemsokára meg is látogatjuk őket, legalábbis nagyon remélem, sikerül:-), Lily-white Lion (alias Théo) pedig az ország keleti felében éldegél, meglehetős egyetértésben a gazdival. Amikor ünneplem, ünnepeljük őket, óhattalanul eszembe jut a negyedik kicsi L, Lootah, akinek kegyetlenül kevés idő szabatott és adatott meg ezen a világon, de aki mindig ott él és él is majd mindig a szívünkben. Furcsa ez, hogy az élők mellett egy ma már a szivárványhídon túl játszadozó kicsi mókról bezsélünk, de emléke mindig velünk lesz majd.
Végigolvastam itt a blogban, hogyan zajlott a születésük. Ez sem volt szokványos, ahogy általában semmi sem volt az nálunk a macskázás terén. Jó volt felidézni a születés körüli pillanatokat, eseményeket, izgalmakat és a megkönnyebült megnyugvást.
S most gondolok bele igazán: ők voltak az utolsó almunk.
Isten éltessen titeket, L-csapat!:-))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése