hétfő, október 08, 2007

Őszi hangulat-szilánkok

Furcsa, bár tulajdonképpen evidens és logikus: amíg macsekokat tenyésztettünk, sok minden történt a házunk táján, nem volt nap, ami ne tartogatott volna örömöt, tragédiát, mosolyt vagy könnyeket a macsekok kapcsán. Aztán szép lassan beállt a rend az új kerévágásba : hála az égnek csak egy-egy orvosi probléma színesíti nem gyakran a napjainkat. A hála isten a nem gyakrannak szól:-)
Szipuka szájproblémáját úgy tűnik, rendbehozta a kezelés. Andy vesehomokját ma ellenőriztetjük, remélem, nála is bevált a gyógytáp és a gyógyszer, s a doki csupa jót mond majd a kontrollon. Juppi egyre anyásabb, kezdi kiérdemelni a második számú bamba kandúr címet: hatalmas lett, súlyban és bundában is és jön bújni a nap bármely szakában. Nyuszó egyre bájosabban nőies, Topaze egy szőrgombolyag, Manócska kissé öregesen nyugis, Szuszmók kékebb és öntörvényűbb, mint valaha, Jack újra a régi szépségében tördeli a szívemet nap, mint nap. Pearly jól rézi magát a dolgozóban szeparálva, Elisha még kényesebb, mint valaha, Flamy egy igazi dorombgép, Iris emgjárta a szekrény bugyrait:) Admiral majdnem eltörte az orrcsontomat egy nagy döf kapcsán, Indy megspórolhatná nekem a kozmetkai kezelést:-) A kinti mókok (Cice, Cimi, Kicsi) pedig vállvetve készülnek a télre: soha ennyi tápot, konzervet, tejet nem ettek-ittak még:-)
Unokáztam tegnapelőtt, amit köszönök az unokák rabszolgáinak: láthattam élőben Jacy-t, aki mindig megdöbbent azzal a nyitottsággal, barátságos nyíltsággal és kedves bájjal, ahogy fogad, és láthattam Theot (azaz Lilly-white Liont) , aki férfias pofijához képest lányos bájjal dugta fejét simogató kezem alá:-)
Tegnap érdekes dolog történt: Xxel nem vette észre, hogy Irist ebcsukta a nagy szekrénybe. elmentünk otthonról, s mikor hazajöttünk, Topaze ült a szekrény előtt és szólt, hogy baj van. kinyitottam az ajtót, Iris meg megkönnyebbülve szaladt ki belőle. Jó kis kaland lehetett a számára, de szerencsére nem történt baj. mondtam is neki, hogy majd legközelebb egy villongásnál jusson az eszébe a hófehérségnek, hogy Topaze jót cselekedett vele!:-) Bár az emberek hajlamosak elfelejteni azt, aki segít rajtuk és átlépni a segítőkön, ha az érdekük úgy diktálja, de a macskák ennél remélem, sokkal intelligensebbek!:-)
Amúgy meg elég húzós napjaim vannak. Sok, irdatlanul sok a munka bent, új és új kihívások várnak nap, nap után, egy bizonyos, meghatározott időre még feljebb is léphetek a ranglétrán (vezető leszek! na jó, helyettes vezető), ilyen tanfolyam, olyan továbbképzés vár rám, Párizs, Brüsszel "hever majd a lábaim előtt", de muszáj voltam venni egy vérnoymásmérőt és átértékelni dolokat a saját magam egészsége védelmében. Megtanulni immáron sokadszor, hogy kicsinyes, némi infantilizmussal megáldott emberek hisztijével nem érdemes foglalkozni, az igazság odaát van, bármit mond is az ember bizonyos embertípusnak, a dilettáns a legdühösebb, ha az általa zseniálisnak vélt valami (behelyettesíthető bármi) csak nála üti az előbbi kategória kritériumait, és hogy az intelligencia meg az alapvető illemszabályok ismerete bizony nem kor függvénye.

2 megjegyzés:

meoindil írta...

„az intelligencia meg az alapvető illemszabályok ismerete bizony nem kor függvénye”
Bizony nem, úgy tűnik...

meoindil

szuszmok írta...

Bizony-bizony kedves, Meoindil, osztom a véleményedet! Pusztán a kor nem hatalmaz fel senkit semmire. Köszönöm megjegyzésed, igazolni látom, amit leírtam a blogomban, s örülök, hogy te is osztod ezt a nézetet.