Egy újabb hét veszi kezdetét, mögöttem meg egy meglehetősen zsúfolt. Senkinek sem kívánom: munkahelyi problémák, rendezvények, költözés, fogorvos, tesztek miatti izgalom. Szombaton viszont kellemes hangulatú unoka-nézés Debrecenben, vasárnap pedig vendégek Grasse-ból: Jeremy gazdijai. Elment hát ő is, új otthonába. Bár még itthon lakik a négy L, de valahogy akkor is üres érzés. Szimpatikusak a gazdik, nem erről van szó, de valahogy rossz érzés sorra megválni a kicsiktől...Öregszem tán? Nem tudom, de egyre nehezebb, pedig azt hittem, könnyebb lesz az idők során.
Azért történt jó is: az L-ek hármas tesztje totál negatív eredményt mutatott, bár két napot vártam rá, tele izgalommal. Honesty unokám félelmetesen nagy macsek lett: egy kandúr is megirígyelhetné a termetét, a természete meg! Nagy mamlasz és bájos nagymók:-) Megmosdatott, megpuszilt és tűrte a gyumbulást. Jacy ugyanolyan kedves cica, mint volt, barátságos, közvetlen és szép:-) Jeremy gazdijaival jól elbeszélgettem franciául is, hízelgett, hogy dícsértek. Hiába no, nem múltak el nyomtalanul a régi szép idők:-)
2 megjegyzés:
Megértem anyai szíved fájdalmát, mikor a gyerekek kiröpülnek a házból :-)))
De gondolj a jó oldalára, mennyi helyen várnak és fogadnak szívesen unokalátogatásra :-)))
És, ha legalább olyan életravalók és aranyosak, mint Miss JJ, akkor senkinek sem lehet oka panaszra :-))
Vaci
És arra is gondolj, hogy hány embernek tettél nagyon jót, hogy a te cicáidnak lehetnek gazdijai...:))
Soha nem pótolható örömöket adhatunk és kaphatunk a cicáid által. (Más cicák által is, minden bizonnyal, de itt most a tieidről van szó.)
Megjegyzés küldése