Tegnap egy nagyon szép napot töltöttem el macskás barátaimmal. Kellett egy kis kikapcsolódás, hiszen nagyon rossz időszakon vagyok túl, jól esett a sok nevetés, a gasztrokulturális élmény. Először kiállításra mentünk: megnéztük a Klimt-tárlatot, majd Lucien Hervé fotoit, ezt követte Fernando Botero festménykiállítása. A Klimt- kiállítás elég nagy csalódás volt, azonban a fotok magukkal ragadtak, nem beszélve Botero (lásd fentebb) képeiről, amelyek harsány színükkel, formavilágukkal, irónikusan megdöbbentő tematikájukkal nagyon jó kedvre derítettek. A képeken több macsekot is felfedeztünk, s megállapíthattam: Juppi, minden rozmártojások atyja nem is olyan kövér:-) Mert, ahogyan Einstein is megmondta: minden relatív:-)
A múzeumlátogatás kellőképpen megalapozta a hangulatot, így nagyon jól telt a zilálódás is: ebéd a Zila Étteremben. Megfigyeltem, hogy vannak emberek, akikkel nagyon jól tudom magam érezni, egy árva negatív hullámot sem érzek, s ilyenkor én is elengedem magam, maradéktalanul. Amennyiben azonban egy apró negatív porszem is bekerül a gépezetbe köszönhetően egy-egy negatív aurának (ami persze puszta kémia), teljesen leblokkolok - no, ezen kell majd változtatnom, a saját magam érdekében. A macsekoktól sokat tanultam, tanulok az efféle paranormális jelenségek kapcsán, de majd a januári továbbképzéstől is sokat várok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése