Szerencsére nem vagyok tökéletes!:-)) Hétfőn Cice a frászt hozta rám. Hétfő délben láttam utoljára: mivel éppen pisilési szándékát nyilvánította ki, így kitessékeltem a konyhából, amit ő tudomásul is vett. Aztán viszont nem bukkant fel. Sem délután, sem este, de még kedd hajnalban sem. Nagyon aggódtam érte, mert este szívesen és nagy előszeretettel alszik bent a konyhában a többi kijárós mókkal együtt. Most viszont nem bukkant fel, nem jött, hiába hívtuk. No, gondoltam, kipróbálok egy újabb technikát. Aggodalomtól és képzelgésektől teli aggyal próbáltam lemenni a megfelelő tudati szintre, aminek következtében lázasan dolgozó racionalitásom győzedelmesedett is a tudatalatti felett: Cicét már halva láttam a kút mélyén. Jól meggyőztem a tudatalattimat, hogy ez így van és rávettem Xxelt, hogy még azon nyomtam este a sötétben, meg másnap is, nézze meg a kutat, pontosabban a mellette levő mélyedést (kissé bonyolult leírni, miről is van szó, látni kell). Szerencsére Xxel semmit, illetve senkit nem talált a mondott helyen, de attól még nem került elő Cice. Nagyon rossz kedvem volt, agykontroll ide, agykontroll oda. De azért jött a hír kedd délben, hogy Cice már otthon van! Hogy hol járhatott, sohasem derül ki, de jól van azóta is és ez a lényeg!
Tévedésnek én még így nem örültem!:-))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése