Csendes történések..

Péntek van. Nemsokára vizsgázom Access-ből, de tulajdonképpen már úgyis mindegy, nem a vizsga sikere életem létkérdése. De azért jó lenne, ha összejönne!:-)

Cice most már tuti egészséges, újra a régi! Eszik, iszik, bújik, döföl Romy-nak meg nekünk is. Megkönnyebbülés. Bármi volt is a gond (persze tényleg a mérgezés a legvalószínűbb ok), nagy kő zuhant le a szívemről nemcsak mikor a doki gyógyulttá nyilvánította, de most, a napok pergésével is: jó látni, hogy ismét a régi.

Romy kutya lábáról tegnap leoperáltuk a kötést. Dokink kiváló munkát végzett: alig tudtuk lefejteni a lábijáról a terepszínű pólyát. De sikerült! ami még rajtamaradt, azt rábíztuk:-)

J-csapat elárasztotta a házat, azaz legfőképpen a macska-szoba mászófáival vanank elfoglalva, de örömmel veszik, ha a nagyok kényeztetik őket. Indy kifejezetten imádja a kicsiket mosdatni, ami egy kölyök-kandúrtól nem is rossz teljesítmény. Az élet farkastörvényeit most nem elsősorban Szuszmók, hanme Flamy vitatja meg a kismókokkal, a következőképpen: Flamy fekszik a kicsi mászófa dobozán, az arrajáró mókok pdig hobbiból kapnak tőle egy mancs-egyenest. A következő arrajárásukkor már sokkal megfontoltabbak, szépen kikerülik a mászófán fekvő subaszőnyeget:-)

L-team egyre inkább nő. És megvanank a nevek is!

Heartbreaker Lifelong Love - kis fehér fiú

Heartbreaker Lily-white Lion - nagy fehér fiú

Heartbreaker Landon - ezüst fiú

Heartbreaker Lootah (sziú név, jelentése vörös) - vörcsi fiú

Lion a legnagyobb, félelmetes, mekkora nyaka és háta van felülnézetből:-) Nagyon bízom benne, hogy egyik kicsinek sem lesz semmi baja és szépen fejlődnek majd!:-)) Iris egésznap ott dekkol és szoptatja őket, még Manónál is áldozatosabb mami.

A hőség is enyhült kicsit....holnap pedig topiktalálkozó!:-)))

A rendes kerékvágás felé...

Új nap, új hét, tele reménnyel:-) cice nagyon jól van, ma este remélem, megkapja az "egészséges" jelzőt a dokitól és akkor hivatalosan is gyógyulttá lészen nyilvánítva:-) Cserébe, hogy nehogy megnyugodjunk, ma hajnalban történhetett valami Romy kutya lábijával, mert a bal hátsóra nagyon sántít, pontosabban nem nagyon használja. cicével együtt ő is jön velünk a dokihoz.

Jék nagyon jól érzik kint magukat, mármint a nappaliban és a macsekszobában, új színek és lehetőségek jelennek meg előttük és ők is élnek is ezekkel:) Nagy sláger náluk Szipa és Andy, a nagy hegyek, akikhez oda lehet bújni. Indy-t is szeretik, aki a kezdeti fújások után, megbékélt a helyzettel, rájött, hogy mert vannak kicsi Jék, ő akkor is az én szerelmem marad, s így lelkesen nyalogatja, mosdatja a kicsi mókokat, akik kedélyét csak egy dolog borzolja: mikor Iris "kiszabadul" hálószobai fogságából és elindul kölyökvadászatra:-))

L-kicsik gömbölyödnek: semmi mást nem csinálnak, csak esznek és isznak, egy hang, annyit nem hallani a dobozból:-) Iris úgy döntött, életben tartja a fekete ezüst kicsit is és szépen szoptatja mind a négy mókocskát:)

A sokszínűség gyönyörködtet:)

A kis L-ek! - színes egy társaság, nem?:) A neveken még meditálok....

Wonderful world:-)

Mindig mondom, hogy bízom a macsekjaimban meg azt is, hogy már-már fatalista vagyok:) Az L-alom természtesen akkor született, mikor itthon voltunk, s volt megint egy kis fennforgás, de hála a sorsnak meg Bastet-nek, minden jól alakult!:-)

Tegnap, háromnegyed tizenkettő magasában rántott sajt alkotás közepette bevillant a kép: Iris a hordozóban és szül. Pánikszerűen beviharzottam, és láss csodát: Iris a hordozóban , körbevéve J-mókokkal, teljes odaadással szül:-) Telefon Xxel-nek, rántottsajt alatti gáz elkapcsolása (más kérdés, hogy a sajt benne maradt a sütőben és oylan jól megszívta magát olajjal, hogy az na!), majd teljes koncentrálás az L-előfutárra. Az elsődleges feladat a J-k rábeszélése, hogy nem kéne bábaasszonyt játszaniuk - sikerrel teljesítve. Második feladat segédkezés irisnek - elutasítva, mondván, elboldogul ő egyedül is, nem kellek én neki hátramozdítónak.:)

kis szünet után, iris pihenni kezdett, én meg szépen elraboltam tőle a kicsit és bepateroltam őket a szülődobozba. ott mégiscsak nagyobb a hely meg jobban elhet szülni. Xxel hozta a ventilátort, mert eszméletlen meleg volt (szerintem ezért indult be a szülés, bár végülis az ideális 63. napon történt) és megkezdődött a várakozás.

Egészen hatig. Mert addig az első csodafehérmók csak szopizott, Iris meg nem kívánt szülni. Dokit felhívtam (persze, nem a mi dokink volt, hanem a váltótársa), a Cora-ban volt éppen, de mondta, mire mi odaérünk, ő is ott lesz - UH-zzuk meg a cirmákot. Iris hordozóba, kicsi fehér sütis dobozba és máris mentünk. mire odaértünk, a doki is ott volt. UH két szép , szabályosan dobogó szivet mutatott:)

Iris kapott egy méhösszehúzót, azzal a felkiáltással, hogy teperjünk haza, mert félórán belül szülni fog, doki elmegy egy lóhoz, majd a ló után jön hozzánk.

Hazatepertünk. Iris szült egy második fehérmókot és annyi. Vártunk. dokinak telefon - nem szül tovább. doki ló után hozzánk - pedig van még bent vagy két kicsi. Újabb összehúzó, ha nem szül fél tizenegyig, akkor UH és császár. Doki el.

Iris szülni kezdett és este 10-re már megszületett egy vörcsi (!!!) meg egy ezüstnek látszó kismók. Telefon dokinak: menjünk vagy hagyjuk aludni egymást? doki szerint minden OK, majd holnap jön.

Rendben is lett volna minden, ha Iris nem dönt úgy, hogy a hat és félhetes Jéket be kell húzgálnia egyenként a szülődobozba, mert ha nem szoptatja őket, éhen vesznek:-) Ez ment is egy darabig, mert óránként kiszedtem a nagymacikat a dobozból, de négykor (ma hajnal négykor) úgy döntöttem gátat szabok Iris anyai ösztöneinek és váratlanul szocializálni küldöm a Jéket a nagyokhoz. nemes egyszerűséggel kipateroltam a kicsiket a nappaliba és vártam. Kicsi J-k seperc alatt beilleszkedtek, ezen én döbbentem meg a legjobban (tíz eprcnél azért kicsivel többre számítottam:-))), majd a döbbeneten úrráléve, visszafeküdtem aludni. S aludtam! Egészen majdnem kilencig!:-)))

Kicsi L-ek szopiznak, Jék uralják a terepet, Cice pedig meggyógyult!

Szép az élet!.-)))

Valami van a levegőben:-))

Tegnap este látszott a dokin is, hogy nagy szikla gördült le a szívéről. Cice végre el kezdett enni magától és tejcsit is ivott, amit azóta is folytat:-) A mi szívünkről meg egy komplett Sziklás-hegység hullott le, meglehetősen nagy zajhatással:-) Ha nem lesz rosszabbul a hétvégén Cice, akkor nem kell mennünk a dokihoz, hétfőn megmutatjuk viszont, mire jutottunk. Cice egy "sima" házimacsek, akinek oltári nagy szerencséje van, hogy időben észrevettük, hogy valami baj van, hogy hazajött és nem bújt el, s hogy még lehetőségünk van arra, hogy tetemes számla árán bár, de gyógyíttassuk, s nem utolsósorban, hogy a dokink kincset ér (nem tudom mi lenne velünk, ha pályát módosítana, de remélem, ez nem történik meg!). Meg persze mi is mázlistánk vagyunk, hogy ilyen stramm és élniakaró cicánk van, aki elviel minden turtúrát, mert tudja, érte történik:-)

Ma hajnali négy meg negyed öt közt tenyérből evett, jó sok konzervet, meg ivott is tejcsit, szárazat is ropogtatott, s továbbra is élni akar és fog is!:-))

Iris lecsekkolta a két szülődobozt, mindkettőben feküdt pár tucat percig, kellő áhitattal és meditálva, majd közölte, hogy ennyi elég volt a jóga tanfolyamból és kiment társadalmi életet élni a többiekhez. Úgy érzem, hamarosan szülni fogunk:-) Neveken még nem gondolkodtam, nem is érdekel - a K-alom elvesztése mély nyomokat hagyott bennem. Régóta bevett szokás, hogy csak pozitív tartalmú nevet adok a cicáimnak. Ha ezt megszegtem, a sors akaratából avgy véletlenül, de mindig tragédia történt. Fatalista lennék vagy szent őrült? Vagy mindkettő:-)

J-ék nagyon jól elvannak. Már meg tudom őket különböztetni, ami nagy elégedettséggel tölt el:) Szerintem őket is, de mással vannak általában elfoglalva. Mászófa-mászás, újság-tépkedés és lábujjharipda van műsoron. Rákattantak a tollseprűs csodákra is, meg a belógatható szárnyas mütyürökre és madzagos korbácskára is:-) Szépek. Nekem nagyon tetszenek:))

Péntek van

Péntek van. Fél kettőkor Excel-ből vizsgázom. Az esélytelenek nyugalmával szenvedek...
Cice viszont evett magától, sőt kért! Nem sokat evett, de evett és ami a lényeg, magától tette!:-) Talán...Megint erősebben él bennem a remény:-)
Iris még egyben - megvár majd, ebben is biztos vagyok:-)
J-k élednek: már lábujj-haripdálásban is kiemelkedőt nyújtanak:) De jók a csipogásban is, a hátrafelé tolatásban is:-)
Jó kis hétvégénk lesz megint:)

Summa summarum a házunk táján

Jó ideje nem írtam megint, de nyomós okom volt és van rá. Egyrészt jó dolgok történtek a Heartbreaker-rezidencián: a kicsik szépen nőnek (erről később részletesen), a kisgazdi, azaz én ECDL-tanfolyamra járok és szenvedek elég gyakran, főleg most, az Excel kellős közepén, azaz vizsga előtt egy nappal. Másrészt nagyon rosszak: Cice nagy eséllyel mérgezett vakondot evett és küzdünk az életéért. Mindennap infúzióra járunk, szurikat kap, savkötő tablettákat, fecsivel etetjük. Egyenlőre úgy tűnik, talán túléli, de ez még kósza remény.Csak hinni tudjak sokáig benne!

Iris hamarosan szül, lehet, hogy az L-alom László-napon születik, de az is lehet, hogy kicsit korábban. abban bízom, hogy Iris, ahogy Nyuszó és Topaze is megvár majd!

Topaze ivartalanítási műtétje sikerült, megvolt a varratszedés is.

A Jék el vannak kényeztetve: Nyuszó táplálja őket, Iris besegít (bár éppen a saját kicsinyeinek védelme értelmében elkülönítem inkább még), Topaze pedig mosdatja a kicsiket, meg magaköré gyűjti őket és szoptatja, legalábbis a kicsik ezt imitálják és nagyon jókat cuppognak:-)

JJ vezényletével a fiúk egyre magasabbra törnek és újabb felfedező utakra indulnak: szekrény, ágy mögötti rész, szülődoboz teteje. Felhúzhatós minimókok:-)

A szocializáció macskaszőrös újai

A hétvége a J-csapat teljes szocializációja jegyében telt. A kicsik ettek: úfajta kaját kóstoltak meg és fogyasztottak nagy örömmel és kellő nyammogással és dzsamálással. A kicsik almoztak - mély átéléssel és szakmai alázattal: ez a tevékenyési forma meg is örökíttetett az utókor számára. A kicsik felfedeztek: az ágyterítő rojtjai és a mászófa alsó része került érdeklődésük elsődleges célkeresztjébe. A kicsik újabb hangokra bukkantak: a cicirpelés, nyekergés, röfögés mellé bekerült a csipogás és a hangtalan nyávogás is. A kicsik társadalmi életet éltek: szombat-vasárnap fogadták, seregestől érkező hódolóikat, gazdijaikat és potenciális gazdijaikat. Becsületükre legyen szólva, macskaszőrös jelest érdemeltek mindegyik ténykedésükre. Igaz, nem kellett nekik altatódalt nyávogni: úgy húzták a (kis képzavarral élve) lóbőrt, hogy a hortyogásukat is halalnai véltem ...volna, ha én magam nem lettem volna hasonlóan fáradt:-)

Ma este újabb programpont: Topaze ivartalanítása. Nagyon sajnálom, de muszáj volt meghozni ezt a döntést: nem kockáztathatok több cica-életet....

Rohan az idő

Nem írtam jó régen a blogba, pedig sok minden történt. Egy ECDL-tanfolyamon senyvedek, adós vagyok az "a macska" újságnak egy cikkel (Napló - itt lehet nyomon követni a H-almunk történetét immáron majd egy éve), a ház körül is akadnak teendők bőven, a tanfolyam mellett melózom is és persze néha aludni is kell.

A J-csapat már mindjárt egy hónapos és ennek megfelelően kinyílt az öntudatuk: nem lehet már bent tartani őket a szülődobozban, mennének...mit mennének, rohannának szanaszét a szobában! A három nőstény cica, a kölyökváró Iris, a lestarpált anya Nyuszó és a szuper kondiban lévő Topaze együttes gondoskodása és útmutatása mellett cseperednek és tanulnak. Szinte látom, pár hét és csupa királylány meg királyfi-mentalitású mókkal leszek körülvéve:-) A J-fiúk oylanok, mintha klónozták volna őket, Jasmine Jayce pedig indulhatna a Miss Cat Universe virtuális vetélkedőn:-)

Két kicsinek már van tuti gazdija: garancia arra, hogy a legnagyobb biztonságban tudjam őket. A másik három kicsinek még keresem a gazdit....Szeretném az ő jövőjüket is bebiztosítani...

Hajnali részegség:-)

Kicsi J-k ma nagyot alkottak. Egyre élednek, ez főleg hajnalban jellemző, gondolom, őket is felkelti az óracsörgés. Hatalmas csatazajjal robogtak a szülődobozban. Jasmine Jayce, a kis amazon meg sorra pofozta a fiúkat, egyszerűen mindegyikbe belekötött és jól megcibálta a fülüket meg rájuk csimpaszkodott. Aztán meg, mintha mi sem történt volna, szépen a hátacskájára fordult és előadta a "jaj, de bájos kislány vagyok, most miért akarnak mégis megverni a fiúk"-opust-))

A fiúk egyre aranyosabbak, szépen nyúlik a fejecskéjük, kezdenek MC-formát önteni. Az egyikük igazi vagány, csipogva futja körbe a többiek által alkotott kupacot, majd halált megvető bátorsággal ugrik a kupac tetejébe. A szépfejű meg továbbra is azt a technikát alkalmazza, hogy leül és néz, bűvöl a szemével meg a pofijának kifejezésével. Van egy hatalmas maci, ő megfontolt és nem megy bele felesleges kavarodásokba, inkább megvárja, hogy a többiek lefáradjanak és akkor veti rájuk magát:-) A negyedik fiú meg nagy falmászó lesz, próbálkozik kijutni a szülődobozból, de egyenlőre alpinizmusra vonatkozó hajlamait nyesegetem, eléggé el nem ítélhető módon.

Szóval, igazi show-műsort szolgáltatnak a kicsik hajnalanta. A hétvégén pedig kiszabadulnak....Mi lesz akkor?:-)))