A hétvége a J-csapat teljes szocializációja jegyében telt. A kicsik ettek: úfajta kaját kóstoltak meg és fogyasztottak nagy örömmel és kellő nyammogással és dzsamálással. A kicsik almoztak - mély átéléssel és szakmai alázattal: ez a tevékenyési forma meg is örökíttetett az utókor számára. A kicsik felfedeztek: az ágyterítő rojtjai és a mászófa alsó része került érdeklődésük elsődleges célkeresztjébe. A kicsik újabb hangokra bukkantak: a cicirpelés, nyekergés, röfögés mellé bekerült a csipogás és a hangtalan nyávogás is. A kicsik társadalmi életet éltek: szombat-vasárnap fogadták, seregestől érkező hódolóikat, gazdijaikat és potenciális gazdijaikat. Becsületükre legyen szólva, macskaszőrös jelest érdemeltek mindegyik ténykedésükre. Igaz, nem kellett nekik altatódalt nyávogni: úgy húzták a (kis képzavarral élve) lóbőrt, hogy a hortyogásukat is halalnai véltem ...volna, ha én magam nem lettem volna hasonlóan fáradt:-)
Ma este újabb programpont: Topaze ivartalanítása. Nagyon sajnálom, de muszáj volt meghozni ezt a döntést: nem kockáztathatok több cica-életet....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése