szerda, augusztus 16, 2006

Oltás után, elválás előtt...

Mára ezzel nyitnék, egy kedves ismerősömtől, talán mondhatom, barátomtól lopva:
"Ahol szeretet van, rendetlenség is van. A tökéletes rend temetővé változtatná a világot.""Lehetséges, hogy azokat a borzasztó dolgokat, amiket elkövettél, mindenki megbocsátja, csak te nem bocsátasz meg önmagadnak?"(Anthony de Mello)
Minden kis- és nagymók meg nagyon nagy mók is remekül van. J-k mintha éreznék, hogy hamarosan itt a búcsú ideje, egyre kedvesebbek, bújósabbak. nem könnyítik meg az elmenetelt...De hát ez az élet rendje....L-ek kis gömbök, de nem gurulva közlekednek, hanem robogva és repkedő fülekkel:-) Már megint kezd rózsaszínesedni a világ...Csak ne fájna a fogam....
Tegnap Jacy kivételével megkapták az oltást (első leukózis) a nagykicsik, remekül tűrték. Már úgy vonultak be a dokink történetébe is, mint a klónok:) Kivéve a kakukktojás JJ-t:-) Jacy még DV-s hangokat produkál, de magy belé a rendelt bogyetta-kupac, remélem, hamarosan meggyógyul őkelme. Már majdnem 2,3 kilo, tehát az étvágyán és lelkesedésén nem látszik, hogy beteg lenne!
Dokinak megmutattam Lootah-t is és odaadtam neki, amit a gazdik készítettek neki hálájuk jeléül. Meghatódott. Nagyon emelkedett volt az a pár perc....Megint azt éreztem, ezért érdemes volt élni.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ez egy nagyon pinkes bejegyzés:-D A kicsikicsikhez megjegyezném még, hogy "ragadnak" és "sakkoznak":-DDD
Egy csodálatos csapatot alkotnak:-) Mindenkinek örömet okoznak, mosolyt csalnak az arcunkra és ezt viszik magukkal:-)))
D.

Névtelen írta...

Nagyon nagy pillanatok következnek gazdik és cicák életében... Kívánom, hogy ugyanolyan egészségesek, vidámak legyenek a kis J-k velük is, mint amilyenek eddig voltak.
A bevezetőt meg... köszönöm.:)))