Mire ébredtem ma hajnalban? Na mire? Egy vizesnózi puszira:) A kicsi Lootah felküzdötte magát az ágyra és úgy gondolta, ad a kisgazdának egy puszit meg jól megszaglássza:) Imádom azt a kismókot, a halálból menekütet! Nem tudom, hogyan, miért, de ahogy szépen lepakoltam az ágyról, egy pillanatra átfutott az agyamon, hogy pár napja még élet-halál közt lebegett, s most egy eleven golyóbis-mók:-) Furcsa, megható, félelmetes volt az érzés....Ne tudom, hány életét emésztette ezzel fel Lootah, de bízom benne, hogy minden problémáját ennyire sikeresen és ennyi élniakarással küzdi majd le! Öregszem, de megint eszembe jutott furcsa hasonlatként és párhuzamként Topaze, aki az utolsó K-kicsit halva az ágyamba hozta...Egyszer sikerül, máskor nem....
L-ek, J-k nagyon jól vanank, élvezik az életet és újabb meg újabb kalandokba bonyolódnak, két könyv nem lenne elég ecsetelni kalandjaikat!:-) Hamarosan, alig három-négy hét és gazdihoz kerülnek a J-k....Nehéz lesz megint, de most nem tragédiával terhesen nehéz:-)
3 megjegyzés:
Szerintem a köszönetét fejezte ki a kis Lootah. Az életéért cserébe néhány nedves puszi semmiség és mégis a legtöbb mit adhatott neked:-) Örök emlék:-)
Talán megköszönte a életét... hogy mégsem adtad fel. Erre is mindig emlékezni fogsz!:))
Nagyon örülök a jó híreknek. Remélem nem sokára a forumba is tudok jelentkezni.
Marianka
Megjegyzés küldése