Wonderful world:-)

Mindig mondom, hogy bízom a macsekjaimban meg azt is, hogy már-már fatalista vagyok:) Az L-alom természtesen akkor született, mikor itthon voltunk, s volt megint egy kis fennforgás, de hála a sorsnak meg Bastet-nek, minden jól alakult!:-)

Tegnap, háromnegyed tizenkettő magasában rántott sajt alkotás közepette bevillant a kép: Iris a hordozóban és szül. Pánikszerűen beviharzottam, és láss csodát: Iris a hordozóban , körbevéve J-mókokkal, teljes odaadással szül:-) Telefon Xxel-nek, rántottsajt alatti gáz elkapcsolása (más kérdés, hogy a sajt benne maradt a sütőben és oylan jól megszívta magát olajjal, hogy az na!), majd teljes koncentrálás az L-előfutárra. Az elsődleges feladat a J-k rábeszélése, hogy nem kéne bábaasszonyt játszaniuk - sikerrel teljesítve. Második feladat segédkezés irisnek - elutasítva, mondván, elboldogul ő egyedül is, nem kellek én neki hátramozdítónak.:)

kis szünet után, iris pihenni kezdett, én meg szépen elraboltam tőle a kicsit és bepateroltam őket a szülődobozba. ott mégiscsak nagyobb a hely meg jobban elhet szülni. Xxel hozta a ventilátort, mert eszméletlen meleg volt (szerintem ezért indult be a szülés, bár végülis az ideális 63. napon történt) és megkezdődött a várakozás.

Egészen hatig. Mert addig az első csodafehérmók csak szopizott, Iris meg nem kívánt szülni. Dokit felhívtam (persze, nem a mi dokink volt, hanem a váltótársa), a Cora-ban volt éppen, de mondta, mire mi odaérünk, ő is ott lesz - UH-zzuk meg a cirmákot. Iris hordozóba, kicsi fehér sütis dobozba és máris mentünk. mire odaértünk, a doki is ott volt. UH két szép , szabályosan dobogó szivet mutatott:)

Iris kapott egy méhösszehúzót, azzal a felkiáltással, hogy teperjünk haza, mert félórán belül szülni fog, doki elmegy egy lóhoz, majd a ló után jön hozzánk.

Hazatepertünk. Iris szült egy második fehérmókot és annyi. Vártunk. dokinak telefon - nem szül tovább. doki ló után hozzánk - pedig van még bent vagy két kicsi. Újabb összehúzó, ha nem szül fél tizenegyig, akkor UH és császár. Doki el.

Iris szülni kezdett és este 10-re már megszületett egy vörcsi (!!!) meg egy ezüstnek látszó kismók. Telefon dokinak: menjünk vagy hagyjuk aludni egymást? doki szerint minden OK, majd holnap jön.

Rendben is lett volna minden, ha Iris nem dönt úgy, hogy a hat és félhetes Jéket be kell húzgálnia egyenként a szülődobozba, mert ha nem szoptatja őket, éhen vesznek:-) Ez ment is egy darabig, mert óránként kiszedtem a nagymacikat a dobozból, de négykor (ma hajnal négykor) úgy döntöttem gátat szabok Iris anyai ösztöneinek és váratlanul szocializálni küldöm a Jéket a nagyokhoz. nemes egyszerűséggel kipateroltam a kicsiket a nappaliba és vártam. Kicsi J-k seperc alatt beilleszkedtek, ezen én döbbentem meg a legjobban (tíz eprcnél azért kicsivel többre számítottam:-))), majd a döbbeneten úrráléve, visszafeküdtem aludni. S aludtam! Egészen majdnem kilencig!:-)))

Kicsi L-ek szopiznak, Jék uralják a terepet, Cice pedig meggyógyult!

Szép az élet!.-)))