Tegnap, bár írtam, valami miatt nem jelent meg, remélem, most sikerül. Szóval tegnap nagy izgalmak voltak otthon, míg én a munkahelyemen senyvedtem. Xxel telefonált, hogy Kicsi nyakán van egy akkora daganat, mint a fél feje. Jól bepánikoltam: mi a fenéért akkor történik valami, amikor nem vagyok otthon és egyáltalán, miért nincs nyugi? Gondoltam darázscsípésre, arra, hogy lenyelt valamit, allergiás reakcióra, mindenre. Még jó, hogy a topik tagjai realistábban látták a helyzetet, s kitalálták, hogy nagy eséllyel tályogról van szó.
Tályog előfordult már az életünkben, de macsek nyakán még nem, illetveúgy, hogy egyik percről a másikra csak úgy megjelenjen egy fél pingpoglabdányi dudor, még nem fordult elő a praxisunkban.
Mindenesetre Kicsi dokihoz került, magas láza volt, ami ilyenkor evidens, doki szépen kitisztította a sebet, lekezelte, amivel keleltt, gyógyikát meg adunk neki pár napig. Egyetlen dolog, ami aggaszt: nincs olyan jó étvágya, mint korábban volt, bár az is lehet, sőt, majdnem biztos, hogy zavarja a sebe, s ez rányomja a bélyegét a közérzetére, a mindennapi rutinra is.
Ma sürgős szükségét éreztem annak, hogy meghallgassam a Jérémy-kisgazdi dalt http://www.bastidedesanges.com .Valahogy mindig visszatér ilyenkor a Riviéra-feeling:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése