Fanny du Chateau de Montmirail 2011. január 04-én született, fajtáját tekintve belga juhász, groenendael.. Az én kutyám. Először az életben tanultam "tudományosan" kutyázni, s ő remek partner ebben. Együtt jártuk ki a kutyaovit, vizsgáztunk alap, majd középfokon: engedelmes -1 és ügyességi 2-es vizsgánk van. Együtt, vállvetve csináltuk, tanultuk egymást. Nem volt mindig könnyű. Két maximalista lény, önálló akarattal "feszült" egymásnak, de azt hiszem nagyon hamar összecsiszolódtunk és megtanultuk egymást. Fanny engedi, hogy azt gondoljam, én vagyok a falkavezér, én meg tudom, hogy ő néha ezt azért másképpen gondolja, csak rámhagyja. Vizsgaszituációban és éles helyzetben nagyon jól tudunk együttműködni, hamar átveszi a rezgéseimet, ahogy én is tudom, mikor kezd kicsit fáradni fejben (mert fizikailag egy belga sohasem fárad el:-). Fanny azért érkezett hozzánk, mert úgy gondoltuk, hogy a két idősebb kutya (Romy 11, Milton 8 éves volt) be tudjon tanítani, főleg Romyka egy fiatalabbat. Romy szinte azonnal elfogadta a kicsit, Fanny pedig nagyon rövid időn belül megtanulta tiszteltni az alfát. Miltonnal rögtön barátok lettek: azt hittük, hogy majd Romyka tanítgatja a kicsit, ehhez képest Miltonttól tanult járőrözni, tőle vette át az összes információt. Milton tavalyi halála nem csak minket, de Fanny-t is váratlanul és tragikus hatással érte. Soha életemben nem felejtem el azt a búcsút, ahogyan Fanny elköszönt már halott, utolsó útra induló barátjától....
A sors egy új barátot küldött Fanny-nak, nekünk pedig egy csodálatos kutyát, Bot, s lassan Fanny lelke is megnyugodott: az élet él és élni akar....
Mit is mondjak még erről a csodaszép feketeségről? Élete első kiállításán kölyökként Best in Show lett, ígéretes az agility-ben, imád sétálni, maximalista mivoltát nem vetkpőzte le mind a mai napig. És csak annyit még: imádom:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése