Az első önálló fotozás

Tegnap fotoztam a kicsi Jéket!:-) Nagy gondban vagyok/leszek: a négy fiú oly mértékben egyforma, hogy annak ellenére, hogy élőben tán még van egy ezreléknyi esély arra, hogy meg tudjam őket különböztetni, de foto alapján semmi. Egyedüli sikerélményem a minden értelemben unikális Jasmine Jayce beazonosítása! Ami persze eszméletlen magas szintű logikára vall:-)) Egyébként veregetem a vállam a kiscsaj névválasztása kapcsán: a tipok választás meg az én választásom eszméletlen jól hangzó kettőst eredményezett: előkelő, arisztokratikus, egyedi. Már most irígylem a gazdiját!:-)
Továbbra is rendületlenül szopiznak, nőnek, szépülnek, töltött zoknisodnak és kezd még macskásabb formájuk lenni:-)
Tegnap este Topaze is velünk aludt, nem volt semmi baj: tudja, hogy a másik szülődoboz az övé, már feltérképezte, belefeküdt, lecsekkolta, szépen a fejünkhöz feküdt, dorombolt és aludtunk. Nyuszót nem zavarja, hogy Topaze is bent van, ő meg nem bántja a kicsiket. Jó jel:-)
Tegnap elmeditáltam megint azon, miért van az, hogy bizonyos esetekben egyoldalú az elvárás a lojalitás vonatkozásában meg azon is, hogy nem kívánok cirkuszi attrakció lenni. Ha nyitott szívvel közelednek, én is azt teszem. De a jogot fenntartom a műsorváltozásra.
Az viszont tény, hogy a macsekok nagyon jó stresszoldók,a hogy a fűnyírás is:-)) Bár ez előbbi megoldás lényegesen puhább, dorombolósabb és vizesnózitosztogatósabb:-)