Nyuszó nyugalomban, s nem történik semmi rendkívüli. A ház kevésbé romos, mint gondoltam ( a munkások takaríottak maguk után!!!), bár tartogat még meglepiket a la előző tulajdonos. A fű zöld, az ég sötétkék. Kell ennél több?
Macsekok sokat szenvedhettek ma a hanghatások miatt. Le a kalappal előttük: végigcsinálták a nyílászáró-cserét, a kőműveseket is kibírták (némelyiknek olyan negatív volt az aurája, hogy nekem fájt), s még ezt is. Van egy olyan szörnyű gyanúm, hogy ők jobban viselték, viselik ezt az egészet, mint én. Nekem már nagyon tele a hótapasom. Persze, majd lesz kacsaláb - vígasztalnak. Egyszer biztosan, de addig még kell egy lottó ötös. Minimum.
Hazaértem, kertészkedtem, aztán lefeküdtem a macsekok közé. Nyuszó jött és rámfeküdt, Topaze-zal egyetemben, Szipa meg Szuszmók drogoztak kicsit a hónaljamnál, Manó meg megrágicsálta a hajamat. holnap hajnalban úgyis hajat kell mosnom. Jó feküdni csak úgy a parkettán, lebegni a semmiben macskákkal körülvéve, nyugtató a doromb. Aztán úgyis végetér a varázs, mert valaki végiggyalogol rajtam vagy kapok egy orr-rágicsát és annyi a nyugalomnak.
Valahogy úgy érzem, most már nemsokára megszületik a J-alom. De ezt már érzem egy ideje. Ennyit a boszorkányságról....
Várunk. Egyre fáradtabban...S még csak hétfő van.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése